2018. szeptember 24. 6500 Baja, Szent Imre tér 5.     1757-2018     www.bajabela.sulinet.hu Éber Sándor freskója  
Történetünk | Dokumentumok | Diákélet | Kapcsolataink | Elérhetőségünk

  RSS hírek
Webmester

Bélap






E-KRÉTA HELP

2018/2019 Házirend Ped. program Rendészeti és vagyonvédelmi szabályzat Emelt szint IMIP SzMSz Helyi értékelési szabályzat Info szabályzat SzMK SzMSz GDPR

MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM


III. Béla Gimnázium, Baja

Tartalomjegyzék
Igazgatói előszó3
1.A fenntartó minőségpolitikája és az intézmény számára kijelölt célok és feladatok4
1.1.Fenntartói minőségpolitika4
1.2.A fenntartó elvárásai a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan4
1.3.Az önkormányzati minőségpolitika és minőségcélok megvalósítása érdekében a fenntartó a következő részcélokat határozza meg intézményei számára:4
2.Intézményi minőségpolitika7
2.1.Minőségcélok8
3.Intézményi minőségfejlesztési rendszer9
3.1.A vezetés felelőssége és elkötelezettsége9
3.1.1.Jogszerű működés9
3.1.2.Tervezés10
3.1.3.Az intézmény belső rendjének biztosítása11
3.1.4.Vezetői ellenőrzés és értékelés11
3.1.5.A minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül12
3.2.A partnerkapcsolatok irányítása17
3.2.1.A partnerek azonosítása, igényeinek, elégedettségének mérése17
3.2.2.Kommunikáció a partnerekkel18
3.3.Oktatási és nevelési tevékenységek értékelése20
3.3.1.Helyi képzési kínálat tervezése, programbeválás vizsgálata20
3.3.2.Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése20
3.3.3.Tanári teljesítményértékelési rendszer21
3.3.4.A tanulókra vonatkozó éves pedagógiai tervezés rendszere35
3.3.5.A tanulókra vonatkozó értékelési rendszer35
3.3.6.Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelési rendszere36
3.4.Dokumentumok kezelése42
Mellékletek42


Igazgatói előszó

A III. Béla Gimnázium Baja meghatározó közoktatási intézménye. Több évtizede oktatja, neveli a város és környékének tehetséges diákjait. A minőségi munkavégzés érdekében –összhangban a törvényi előírásokkal- elkészítettük ezt a minőségirányítási programot, mely szabályozza, és segíti a pedagógiai programban megfogalmazott célrendszer megvalósítását. E dokumentum ismerete szükséges a teljes dolgozói kollektíva számára, és hasznos bármely más iskolahasználónak, mert csak így tudnak részt venni partnereink a folyamatos fejlesztésben.
A minőségirányítási program meghatározza az intézmény minőségpolitikáját, minőségfejlesztési rendszerét, valamint az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és azok megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, mérési, ellenőrzési és értékelési feladatok végrehajtását. (KT 40.§). A minőségfejlesztésnek fokozatosan és tudatosan a szervezeti kultúra részévé kell válnia.


1. A fenntartó minőségpolitikája és az intézmény számára kijelölt célok és feladatok
1.1 Fenntartói minőségpolitika

Az önkormányzat alapvető érdeke, hogy minden gyermek számára biztosítsa annak lehetőségét, hogy minőségileg garantált, megfelelő fejlődési esélyt nyújtó nevelési-oktatási ellátáshoz jusson, valamint az, hogy az egyes intézményekben folyó munka színvonala, hatékonysága a szülők, a fenntartó, a helyi társadalom számára egyaránt átlátható és elfogadható legyen.

Ezért alapvetően az alábbi területek vizsgálatának körét határozza meg:
  • az intézmények nevelési-oktatási kínálata és a helyi elvárások viszonya
  • az intézményi erőforrások felhasználásának hatékonysága
  • a pedagógiai programban rögzített fejlesztési célok teljesítése
  • az intézményi működés törvényességi és fenntartói előírásoknak való megfelelése.
1.2 A fenntartó elvárásai a minőségirányítási rendszerre vonatkozóan

Az önkormányzat vezetése az intézményi minőségirányítási rendszerek kialakításakor egyetért azzal, hogy azon intézmények, melyek kidolgozták és bevezették a „partnerközpontú modellt”, továbblépve, működtessék és fejlesszék azt.
A hangsúlyt a folyamatszabályozások bevezetésére, kidolgozására kell helyezni, mert az elkövetkezendő évtized legjelentősebb kihívása az önkormányzat számára az értékelési és felügyeleti rendszerének kialakítása lesz.

1.3 Az önkormányzati minőségpolitika és minőségcélok megvalósítása érdekében a fenntartó a következő részcélokat határozza meg intézményei számára
  • Az intézmény alapító okiratában szereplő feladatai jó színvonalú megoldása céljából biztosítja a minőségi munkavégzés épületbeli, tárgyi és személyi feltételeit.
    Ezt a célt intézményünk akkor éri el, ha:
    • a rábízott önkormányzati vagyont a jó gazda gondoskodásával kezeli
    • részt vesz az e feladatok ellátását segítő pályázatokon
    • biztosítja a teljes mértékben a szakos ellátottságot, pedagógusai részt vesznek a szakmai felkészültség javítását, karbantartását célzó képzéseken.
  • A városban élő fiatalok részére helyben biztosítja a továbbtanulásra, szakmaszerzésre, ill. az érettségire való felkészülés lehetőség lehetőségét. Ezt a célt intézményünk akkor éri el, ha:
    • a tanulási kudarcok miatt a képzésből kilépők száma nem haladja meg a felvettek 1%-á,
    • a végzős évfolyam minden tanulója sikeres érettségi vizsgát tesz
    • az érettségizett tanulók legalább 80%-a felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait
    • a felsőoktatásban továbbtanulók legalább 80%-a az emelt szintű nyelvi érettségi vizsgán olyan eredménnyel szerepel, amely középfokú, C típusú, államilag elismert nyelvvizsgát jelent számára
    • az országos tanulmányi összehasonlító mérések alapján az intézmény eredménye meghaladja a „gimnáziumok átlaga” eredményt
    • az országos tanulmányi versenyeken a tanulók a tehetségüknek megfelelő szintig eljutva eredményesen szerepelnek.
  • Az intézmény, működése során, a rendelkezésre álló erőforrásokat a leghatékonyabb módon használja fel.
    Ezt a célt intézményünk akkor éri el, ha:
    • a költségvetés éves tervezésekor pontosan számba veszi az ellátandó feladatokat, s az azok ellátásához optimálisan szükséges pénzügyi szükségleteket
    • a belső működését szabályozó dokumentumokban folyamatosan és következetesen gondoskodik az intézmény vagyonának védelméről, megóvásáról
    • a belső életét úgy szervezi meg, hogy az biztosítsa az intézmény működéséhez szükséges energiahordozók legtakarékosabb felhasználását
    • az eszközpótlásra biztosított határidőre rendelkezik a minimális, eszközjegyzékben előírt helyiségekkel és eszközökkel, vagyonleltárában pontos kimutatást vezet ezen eszközökről.
  • Az intézmény folyamatosan győződjön meg az általa végzett nevelő-oktató munka eredményességéről, ill. annak környezet által történő megítéléséről.
    Ezt a célt intézményünk akkor éri el, ha:
    • a szakmai kínálatának, szolgáltatásainak kialakításakor, ill. módosításakor figyelembe veszi az intézménnyel kapcsolatban állók véleményét, javaslatait
    • folyamatosan működteti a minőségfejlesztési rendszerében kidolgozott elégedettségi vizsgálatokat, elemzi, értékeli és hasznosítja azok tapasztalatait
    • az elégedettségi mutatók értékei folyamatosan javuló tendenciát mutatnak, vagy tartósan magas szintűek
    • kialakítja és működteti saját szakmai mérési rendszerét, ill. a jogszabályokban meghatározottak szerint részt vesz az országos mérési folyamatokban, elemzi, értékeli a mérések tapasztalatait, s azt hasznosítja a pedagógiai munka során.
2. Intézményi minőségpolitika

„Ellátni jól a mesterséget, ez a lényeg”
Albert Camus

A bajai III. Béla Gimnázium a város legrégibb középiskolája, alapítási éve –1757- óta Baja és környékének meghatározó szellemi központja. Fennállása óta számos kiemelkedő tanáregyéniség dolgozott itt, és az iskola sok kiváló értelmiségi foglalkozású embert adott a városnak ill. az országnak. Baja legjelentősebb vállalatainak, hivatalainak, intézményeinek kiváló dolgozói és vezetői számos esetben volt „bélás” diákok. A gimnázium egykori tanulói a felsőfokú tanulmányaik befejezése után szívesen jönnek vissza tanárként a régi Alma Mater falai közé. A gimnáziumban hat, öt és négy évfolyamos képzés folyik, hagyományosan kiemelkedő eredményességgel.
Az intézmény legfontosabb feladata a város és környékének tehetséges diákjait felkészíteni a továbbtanulásra és a kiegyensúlyozott, boldog életre. Ezért a legfontosabb oktatási-nevelési elveink és módszereink közé tartozik a demokratikus oktatás (mely teret enged a diák- mások jogainak és méltóságának tiszteletben tartása mellett - véleményének kinyilvánítására, érdekei érvényesítésére), a tanulóink tudásának, kreativitásának és együttműködő képességének fejlesztése, a tolerancia és másság elfogadó képességének növelése.
A vezetés elkötelezett, hogy a III. Béla Gimnázium, a vele együttműködő szülők és tanulók elvárásainak megfelelően, folyamatosan, minőségileg garantált oktató-nevelő munkát végezzen.
Az intézményvezetés az intézményi önértékelésre építve, a fenntartóval együttműködve kívánja működtetni az iskolát a pedagógiai programban meghatározott célrendszer elérése érdekében.
Ennek megvalósulásáért az intézmény minőségirányítási rendszert épít ki és működtet, melynek kiindulópontját a már bevezetett „partnerközpontú modell” adja, és célja a teljes körű minőségirányítási rendszer kiépítése és működtetése.
A folyamatos minőségfejlesztés az intézmény életében fontos szerepet játszik, a szervezet minden szintjén jelen van.
Elvárás az iskola minden dolgozójával szemben, hogy folyamatos fejlesztéssel javítsa az iskolában folyó munkát.
Az iskola vezetése kiemelt feladatának tekinti a munkatársak folyamatos képzését és motiváltságuk magas szinten tartását.
Az intézmény alkalmazotti közössége mérhető minőségcélokat tűz ki - a pedagógiai programban megfogalmazott értékekkel összhangban -, azokat elkötelezetten megvalósítja, és rendszeresen felülvizsgálja. Az iskolai élet minden területét átfogó vezetői értékelés tényeken alapuló és fejlesztő hatású. Ezzel is segítve az alkalmazottak egyéni fejlődését. Az iskola vezetése és dolgozói munkájuk során mindig szem előtt tartják az iskolai dokumentumokban megfogalmazott alapelveket, értékeket és célokat.
Az iskola minden dolgozója kinyilvánítja elkötelezettségét a minőségi oktató-nevelő munka iránt, mely minőségen az elvárásoknak való megfelelést értjük.

2.1 Minőségcélok

A szervezetnek minden egyes, a nevelő-oktató munkában érintett területre meg kell határoznia a minőségcélokat. A minőségcéloknak összhangban kell lenniük a minőségpolitikával, kiemelten a folyamatos fejlesztésre vonatkozó elkötelezettséggel. A minőségcéloknak tartalmazniuk kell minden olyan célt, amely szükséges ahhoz, hogy az intézmény szolgáltatásaival szemben támasztott követelmények teljesüljenek.
A minőségcéljainkat a következő IMIP felülvizsgálatig tervezzük. (5év)

  • Az iskolavezetés bevezeti és működteti a minőségfejlesztési rendszert, a PP-ben megfogalmazott célok elérése érdekében.
  • A partneri igényeknek megfelelő működés, vagyis a partneri igény és elégedettség felmérés során az eredmény jó (4) legyen.
  • A dolgozók elkötelezettségének erősítése.
  • A folyamatos fejlesztés.
  • Oktató-nevelő munka eredményességének megtartása (4,3 körüli iskolaátlag, 90% körüli felvételi arány, versenyeredmények hagyományainknak megfelelően alakuljanak).
  • A működés hatékonyságának növelése a költségek csökkentésével.
  • Az azonosított folyamataink szabályozása.
  • A munkatársak folyamatos képzése.
  • Minőségi oktató-nevelő munka végzése a hagyományainknak megfelelően.
3. Intézményi minőségfejlesztési rendszer

3.1 A vezetés felelőssége és elkötelezettsége

Az intézmény vezetése a minőség iránti elkötelezettségét nyilvánítja ki azzal, hogy:
  • az intézmény működését szabályozó külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásait betartja
  • a minőségpolitikát meghatározza, és a stratégiai valamint az éves tervezést elkészíti
  • biztosítja az intézményi működés rendjét, beleértve a folyamatos fejlesztés megvalósításához szükséges erőforrásokét is
  • értékelő beszámolókat készít, és ha szükséges beavatkozásokat kezdeményez
  • tudatosítja a partnerközpontú szemléletet.
3.1.1 Jogszerű működés

Az iskola vezetése ismerje és tartsa be a vonatkozó jogszabályokat, és érje el, hogy az alkalmazottak is ismerjék meg a rájuk vonatkozó és munkájukhoz szorosan kapcsolódó jogszabályokat, és tartsák be. Ehhez tegye hozzáférhetővé egy példányban a (pl.: KJT, KT, MT) a vonatkozó hatályos jogszabályokat a könyvtárban.
Az iskola rendelkezzen a jogszabályok napi követéséhez szükséges információ - hordozókkal (Közlöny, Jogtár CD)
A vonatkozó jogszabályok módosulásakor az igazgató tájékoztassa a tantestületet a törvényi változásokról. Az igazgató megbízásával álljon fel egy team, mely az iskolai dokumentumokat átvizsgálja a törvényi változások szempontjából, és javaslatot tesz a szükséges módosításokra.

3.1.2 Tervezés
3.1.2.1. Stratégiai tervezés

A stratégiai tervezési folyamat leírja:
  • az intézmény működését hosszútávon meghatározó dokumentumok (PP,IMIP, alapító okirat…)egymáshoz való viszonyát
  • e dokumentumok elkészítésének rendjét, tartalmát
  • a partneri igények megismerése során nyert információk felhasználását a tervezésnél
  • a stratégia és célok szervezeten belüli megismertetését
A stratégiai tervezési folyamat szabályozásáról az intézményvezetés gondoskodik. (3/1sz. eljárás)


3.1.2.2 Pedagógiai célok tervezése

Az iskola pedagógiai céljait az iskola pedagógiai programja tartalmazza. A PP hosszú távra szóló stratégiai dokumentum. Módosítása a törvényi változáskor, illetve a külső – belső körülmények változása esetén válhat szükségessé. A PP célrendszere a tantestület által elfogadott, közösen kidolgozott. A célrendszer felülvizsgálatának gyakorisága 5 év (egy igazgatói ciklus). Amennyiben a tantestület harmada az igazgatónál a felülvizsgálatot kezdeményezi, azt meg kell tartani.
A tervezés támaszkodik a korábbi célrendszerre, a partneri elégedettség és igény mérési-elemzési eredményeire. A célrendszer meghatározása közös tantestületi feladat, mely hosszabb folyamat során lehetőleg konszenzusos módon történik.


3.1.2.3 Minőségi célok tervezése

Az iskola minőségi céljait az IMIP tartalmazza. A minőségcéloknak összhangban kell lenniük az intézmény minőségpolitikájával. A minőségcélok az elvárható eredményeket fogalmazzák meg, és vonatkozhatnak az intézményi működés bármely területére. Az intézményi minőségcélokat az iskolavezetés fogalmazza meg, és a tantestület hagyja jóvá.
Az iskola minőségpolitikája, szorosan összefügg a PP-vel, az SzMSz-szel, így a IMIP felülvizsgálata, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, 5 évente szükséges. Amennyiben a tantestület harmada az igazgatónál azt kezdeményezi, a felülvizsgálatot meg kell tartani.


3.1.2.4 Éves tervezés
A stratégiai tervet az éves munkaterv bontja le az egyes évek feladataira.
A munkaterv célja, hogy szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat.
Az éves munkaterv elkészítése az iskolavezetés – különösen az igazgató – feladata. Az éves munkaterv elkészítésének rendjét a 3/2 sz. eljárás szabályozza.
3.1.3 Az intézmény belső rendjének biztosítása

Az intézményvezetés:
  • megtervezi és biztosítja az intézmény belső működési rendjét, a szabályozó dokumentumokat (SZMSZ 4.)
  • meghatározza a minőségirányítási rendszer működését támogató szervezeti feltételeket. Ezen belül kinevez a minőségirányítási rendszer támogatásáért felelős szervezetet, mely elegendő hatáskörrel rendelkezik a rendszer működtetéséhez
  • kialakítja a belső dokumentálás szabályait
  • gondoskodik arról, hogy a minőségirányítás által meghatározott folyamatok eljárásrendjét a munkatársak megismerjék
  • gondoskodik a szabályozó dokumentumok rendszeres felülvizsgálatáról.
3.1.4 Vezetői ellenőrzés és értékelés
Az intézmény vezetése:
  • meghatározza és nyilvánossá teszi az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket (SZMSZ)
  • megjelöli a működés azon területeit, amelyet ellenőrzése során vizsgálni kíván és meghatározza az ehhez alkalmazandó módszereket (SZMSZ 4.8)
  • meghatározza a személyesen vagy delegált jogkörrel folyamatosan és az időszakos mintavétellel végzendő ellenőrzések területeit, tárgyát
  • megállapítja az ellenőrzést követő beavatkozások lépéseit
  • az ellenőrzést követően vezetői értékelés ad, melynek az ellenőrzött területre terjed ki
  • iskolánkban minden értékelés tényekre alapozott, mérésekkel alátámasztott és közösen elfogadott elvek, szempontok szerint történik
  • az értékeléseknek mindig konkrét célja van, az értékelésnek fejlesztő hatásúnak kell lennie
  • ezen elvek betartása illetve betartatása az igazgató feladata.

3.1.5 A minőségirányítási rendszer működtetése az intézményen belül

A III. Béla Gimnázium minőségirányítási programjának működtetéséért az igazgató a felelős.
Az iskola minőségpolitikájában megfogalmazott elvek és célok megvalósítása érdekében az igazgató felállít egy minőségfejlesztési csoportot.


3.1.5.1 A minőségfejlesztési szervezet működése

A csoport vezetője az egyik igazgatóhelyettes. Tagjait a csoport vezetője kéri fel az igazgatóval történt egyeztetés után. A csoport saját – közösen elfogadott - és az igazgató által jóváhagyott működési renddel, szabályzattal („BECS SZMSZ”) és éves munkatervvel rendelkezik.
A csoportvezető feladatot lát el az iskolában folyó minőségfejlesztési munka végzésében. A csoport feladata a már szabályozott folyamatok koordinálása, felügyelete és a további folyamatok szabályozása.
A IMIP felülvizsgálatát 5 évenként, illetve a törvényi változásoknak megfelelően kell végezni. A minőségfejlesztési csoport az éves munkatervét minden tanév június 30-ig elkészíti, hogy az intézmény egészét is érintő feladatok tervezhetőek legyenek az iskola éves munkatervében.


3.1.5.2 Az intézményi értékelés , önértékelés

Az intézmény Baja Város Önkormányzatának közoktatási minőségirányítási programjában (ÖMIP) megfogalmazott intézményértékelés szempontjaihoz igazítja az intézményi önértékelését.
Az intézmény vezetése meghatározott időszakonként és meghatározott szempontok alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát, a partneri igényeknek és elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság érdekében.
Az intézményvezető évente értékelést készít a minőségirányítási program végrehajtásáról (a nevelőtestület és szülői szervezet véleményének kikérésével), az intézmény ill. egyes folyamatai működésének hatékonyságáról.
Az értékelendő területek:

  • a vezetői ellenőrzés területei
  • a partnerek visszajelzései
  • indikátorrendszer mutatóinak eredményei
  • javító és fejlesztő munka eredményei
  • esetleges megváltozott körülmények
  • korábban elhatározott intézkedések vizsgálata
  • minőségfejlesztés eredményei
  • országos mérés és értékelés eredményei (a tanulók egyéni fejlődése, egyes osztályok teljesítménye)

Az ÖMIP-ben előírt intézményi munka éves értékeléséhez az intézmény vezetője elkészíti minden évben a tanév végi beszámolót, melyhez csatolja a fenti önértékelést.


3.1.5.3 Teljes körű intézményi önértékelés

A teljes körű intézményi önértékelés célja, hogy az intézmény tevékenységeit, az elért eredményeit tényekre, adatokra alapozva értékelje, és az értékelés alapján meghatározza az intézmény erősségeit és a fejlesztendő területeket, valamint az értékelés eredményét felhasználva készítse el az igazgató a beszámolót a képviselőtestület részére, az ÖMIP- ben meghatározottak alapján.
Az önértékelés területei:
Adottságok:

  • A vezetés értékelése
  • Iskolapolitika és a stratégia értékelése
  • Az alkalmazottak irányításának értékelése
  • Az erőforrások értékelése
  • A folyamatok és szabályozottságuk értékelése
Eredmények:
  • Szülők és diákok elégedettsége
  • Az alkalmazottak elégedettsége
  • Társadalmi szerepvállalás
  • Az intézmény kulcsfontosságú eredményei, mutatói
  • A munkatársak részvétele, bevonásának mértéke
A szervezet kultúrájával és a folyamatos fejlesztésével kapcsolatos helyzet felmérése:
  • A folyamatos fejlesztés alkalmazásának szintje
  • A szervezeti kultúra értékelése

Az önértékelés gyakorisága: minden vezetői ciklus utolsó évében.
A teljes körű intézményi önértékelés során az intézményünk a fenti 12 területen végez felmérést, elemzést. Az elemzések elkészítéséhez felhasználjuk mindazokat az adatokat, információkat, amelyeket a partneri igény és elégedettség, továbbá a nevelőtestületi szervezeti kultúra mérése során, valamint az iskolai statisztikákból összegyűjtöttünk. A teljes körű intézményi önértékelés elvégzését minden területen szempontrendszer segíti.
Az adottságokon belül azt vizsgáljuk meg, hogy az iskolánk hogyan éri el az eredményeit; az eredmények területén a mit kérdésre keressük a választ. Több évre visszamenő eredményeket és azok tendenciáit mutatjuk be, elemezzük. A szervezeti kultúra folyamatos fejlesztésével kapcsolatban azt vizsgáljuk, hogy a vizsgált időszakban hogyan fejlődött a szervezeti kultúra, az intézményi élet résztvevőinek elvárásaihoz és a kitűzött fejlesztési célokhoz képest.
A teljes körű intézményi önértékelésben részt vesz a teljes iskolavezetés (igazgató, helyettesek, gazdasági vezető) a belső támogató csoport tagjai és a tantestület képviselői. Megállapodás alapján összesen 10 fő.
A teljes körű intézményi önértékelés eredményeképpen elkészül egy összegzés az intézmény erősségeiről és a fejlesztendő területekről. Innen az intézmény tevékenységét visszacsatolhatja az intézményi célok és prioritások meghatározásához, szükség esetén módosítja a pedagógiai programban deklarált stratégiai céljait, illetve intézkedési tervet készít.
Az önértékeléshez szükség van egy jól használható, pontos iskolai adatbázisra.
Az adatbázis elkészítésekor el kell dönteni, hogy mit tartalmazzon, milyen rendszerezési módot alkalmazzunk, és kinek, milyen hozzáférhetőségi lehetősége legyen.
A III. Béla Gimnázium adatbázisának struktúrája:

1. A tanulókkal kapcsolatos adatok 2. A pedagógusokkal kapcsolatos adatok 3. Az intézményvezetéssel, gazdálkodással, finanszírozással kapcsolatos adatok

A teljes körű intézményi önértékelés rendjét a 3/3.sz. eljárás szabályozza.

3.1.5.4. Az intézmény működésének javítása, fejlesztése
Az intézmény vezetése a mérések, értékelések tapasztalatainak összegzése alapján:

  • meghatározza a vezetői beavatkozást igénylő, javítandó, fejlesztendő területeket, folyamatokat;
  • a korrekciókra, a hiányosságok csökkentésére, a hibák kiküszöbölésére biztosítja a folyamatos fejlesztés eszközrendszerének működését az intézményben;
  • az országos mérés és értékelés eredményei alapján szükség esetén meghatározza azokat intézkedéseket, melyek biztosítják az intézményi célok elérését.

3.1.5.5 Erőforrás menedzsment

3.1.5.5.1 Humán erőforrás

Az iskolában a munkáltatói jogokat az iskola igazgatója gyakorolja, e jogkörét nem ruházhatja át.
Kiválasztás, betanítás

A munkatársak kiválasztása alapvetően fontos az iskola jövőjét illetően. Ezért - korábbi felmérések eredményére támaszkodva - szabályozott módon kell eljárni. A felvétel során be kell tartani a törvényben foglalt előírásokat (pályáztatás, hátrányos megkülönböztetés tilalma).
A gyors és zökkenőmentes beilleszkedés érdekében a belépő kollégával meg kell ismertetni az iskola szokás- és hagyományrendszerét, a biztonságos munkavégzés szabályait és feltételeit. Meg kell mutatni a napi gyakorlatban használt dokumentumokat, követelményrendszert és néhány minta tanmenetet.
Ha a munkavállaló – rövid tanításai gyakorlat után - több év kihagyás után tér vissza iskolánkba (pl.: gyes, gyed) akkor igazgató az illetékes munkaközösség vezetőkkel való konzultáció után őt is tekintheti a betanulást illetően belépőnek, akit megilletnek a mentorrendszerben megfogalmazott segítségek.
A fenti feladatok elvégzése érdekében iskolánk mentorrendszert működtet. A mentorrendszerben való közreműködés a belépő kolléga részéről kötelező, mely alól – kivételes esetekben - az igazgató adhat felmentést. A kiválasztás és betanítás rendjét 3 /4. eljárás szabályozza.

Továbbképzés

Az iskola működésének folyamatos fejlesztése érdekében, a jogszabályban meghatározott módon elvárja és támogatja a munkatársak továbbképzését.
Öt évente az I. számú igh. elkészíti az iskola hosszabb távra szóló beiskolázási program, melyben elvek, prioritások vannak meghatározva. Ez a dokumentum az iskola egyik alapvető szakmai dokumentuma, és a tantestület fogadja el. (Továbbképzési program)
Ennek alapján évente a tágabb iskolavezetés dönt az éves beiskolázási tervről. (Továbbképzési beiskolázási terv)


Munkatársak bevonása, felhatalmazása

Az iskolavezetés feladata a munkatársak bevonása a stratégiai döntések meghozatalában. Ily módon kívánjuk elérni, hogy az iskola közösen elfogadott elvek mentén működjön, és a munkahelyi légkör jobb legyen, javuljon a kommunikáció a vezetőség és beosztottaik közt.


Ösztönző rendszer működtetése
Az intézmény kialakította és működteti a pedagógus alkalmazottak ösztönzésére szolgáló rendszerét. (KSZ 6.sz. melléklet)
3.1.5.5.2 Gazdasági erőforrások
Az intézmény vezetése:
  • elvégzi a pedagógiai program megvalósításához szükséges gazdasági és pénzügyi tervezést (költségvetés-tervezés, pályázatok, külső támogatások feltárása…)
  • az erőforrások biztosítása mellett kiemelt feladat a hatékony kihasználás, melynek érdekében mérhetővé teszi az erőforrások felhasználását
  • a fenntartóval együttműködve biztosítja az intézményi működéshez szükséges infrastruktúrát és tárgyi eszközöket. Az infrastruktúra és tárgyi eszközök tervezése és biztosítása a ténylegesen meglevő eszközök kihasználtságának figyelembevételével történik
  • folyamatosan gondoskodik az intézmény vagyonának védelméről, és jó gazda gondoskodásával kezeli azt
  • az iskola belső életét úgy szervezi meg, hogy az biztosítsa az energiahordozók legtakarékosabb felhasználását

3.2 A partnerkapcsolatok irányítása

A partneri igény- és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul, és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében.

3.2.1 A partnerek azonosítása, igényeinek, elégedettségének mérése

Az intézmény szabályozta a partnerek azonosításával, igényeinek megismerésével és elégedettségének mérésével kapcsolatos folyamatokat.


3.2.1.1 Partnerazonosítás
A partnerek azonosítását a 3/5. sz eljárás szabályozza.
A 2000-ben elvégzett, az iskolával való kapcsolat szorossága szerinti, azonosítási folyamat eredményeként:
  • a közvetlen partnereink: a tanulók, a szülők az alkalmazottak és a fenntartó.
  • a közvetett partnerek: Bélás Baráti Kör, Önfejlesztő Iskolák Egyesülete, OM…

3.2.1.2 Partneri igény és elégedettségmérés rendszere

Partneri igény-, elégedettség- és elégedetlenség mérését és a felmérés során alkalmazott mérőeszközöket, mintavételi eljárásokat, módszereket a 3/6.sz eljárás tartalmazza.
A mérés eljárásrendje eleget tesz az ismételhetőség és összehasonlíthatóság kritériumainak.
Az igényfelmérés eredményeit minden alkalommal írásban rögzítjük és elérhetővé tesszük partnereink számára.

3.2.1.3 A célrendszer felülvizsgálata

A mérési eredmények elemzése során feltárjuk a partnerek elégedettségének és elégedetlenségének okait, és a levont következtetések alapján határozzuk meg céljaink teljesülésének mértékét és szükség esetén céljaink módosítását, vagy új célok kitűzését.

3.2.2.Kommunikáció a partnerekkel

Közvetlen partnereinkkel való kommunikációt meghatározó folyamatban meg kell határozni :
  • a hatékony napi működéshez szükséges információk belső áramlásának, frissítésének folyamatát
  • az informálandók körét és az információszükségletet
  • a lehetséges kommunikációs csatornákat
  • az érintettek bevonásának a módját az információk terjesztésében és felhasználásába
    Biztosítani kell a partnereket érintő bármely információ nyilvánosságát és hozzáférhetőségét. ( a folyamat szabályozás alatt)
Pedagógusokkal:
  • az iskola vezetősége, a heti vezetői értekezletek pedagógusokat érintő részéről, nagyszüneti tájékoztatást tart
  • aktuális feladatokra, határidőkre a faliújságra kihelyezett felhívással emlékeztet
  • az éves munkatervben meghatározottak szerint nevelőtestületi értekezletet tartunk
Nem pedagógus dolgozókkal:
Az igazgató a gazdasági vezető a gondnok bevonásával tart munkamegbeszélést.

Diákokkal:
  • a nevelőtestületi megbeszélések során felmerült, a diákokat érintő dolgokat az osztályfőnökök továbbítják
  • kiemelten fontos eseményekről az igazgató udvari hirdetésen tájékoztat
  • a diákparlamenten az igazgató beszámol a diákokat is érintő tevékenységéről
  • a diákönkormányzat vezetőivel az igazgató napi kapcsolatban van
Szülőkkel:
  • évente kétszer, az éves munkatervben meghatározott napon, szülői értekezletre, majd ezt követően fogadóórára várjuk a szülőket (a fogadóórán minden pedagógusnak részt kell vennie)
  • az iskolába belépni szándékozó tanulók szüleinek az igazgató tájékoztató szülői értekezletet tart a beiratkozást megelőzően
  • fontos esetekben, előre egyeztetett időpontban, bármikor a szülők rendelkezésére állunk
  • az ellenőrző könyvbe bejegyzett információkkal, meghívókkal rendszeres a kapcsolattartás
Fenntartóval:

az igazgató, illetve helyettesei és a gazdasági vezető tartják a kapcsolatot szóban és írásban.

Kommunikáció közvetett partnereinkkel

Az intézményt támogató „III. Béla Gimnázium a Művelt Ifjúságért Alapítvány” kuratóriumával az igazgató tartja a kapcsolatot szóban és írásban. A kuratórium félévente tájékoztatja az iskolavezetést az alapítvány tevékenységéről, és javaslatokat kér a felhasználás elveiről, gyakorlatáról. Az igazgató kapcsolatot tart fenn a Baja és környező települései általános iskoláival és évente tájékoztatja azokat a felvételi eljárásról, valamint a hozzánk beiskolázott diákjaik tanulmányi előmeneteléről. Az igazgató kapcsolatot tart fenn a régi bélás diákok által létre hozott Baráti Kör elnökségével.
Az igazgató mint bázis iskolai vezető kapcsolatot tart fenn a Szegedi Tudományegyetem TTK-val.
A gyermekjóléti szolgálattal - szükség esetén és a munkaköri leírásában részletezett módon - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tartja a kapcsolatot.
Az iskola-egészségügyi ellátás terén az iskolaorvossal és az ifjúsági védőnővel az I.sz. igazgatóhelyettes tartja a kapcsolatot. Az igazgató rendszeres kapcsolatot tart fenn a szülői szervezet vezetőjével, tájékoztatja őket az intézmény életéről, szükség esetén kezdeményezi a szülői szervezet összehívását.

3.3 Oktatási és nevelési tevékenységek értékelése

Az intézmény meghatározza és működteti azokat a folyamatokat, melyek kulcsfontosságúak az oktatási-nevelési célok megvalósítása szempontjából.



3.3.1 Helyi képzési kínálat tervezése, programbeválás vizsgálata

Az intézmény a képzési programokat a pedagógiai programban lévő képzési rendnek (PP 5. 14.o.)) a partneri visszajelzéseknek és az elért eredményeknek megfelelően tervezi ill. adaptálja. A kötelező foglalkozásokon túl emelt óraszámú képzések, tantárgyi és művészeti szakkörök , tehetséggondozó foglalkozások bővítik szolgáltatásaink körét. ( A folyamat szabályozás alatt) 3.3.2 Az oktatási-nevelési tevékenység közös követelményeinek érvényesítése

Módszertani eszköztár és kultúra

Az intézmény:
  • összegzi a cél-és feladatrendszeréhez illeszkedő módszereket, eszközöket és alkalmazásuk tapasztalatait
  • megfogalmazza ezek használatának követelményeit
  • kialakítja a módszertani tapasztalatok átadásának fórumait
    (A folyamat szabályozás alatt)
    Tanulás támogatása


Az intézmény:
  • összegzi azokat a módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási képességeket, tanulási technikákat fejlesztik, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatják (folyamat szabályozás alatt)
  • minden diákot érintő tanulásmódszertani oktatást szervez. Ennek kerete lehet az iskolahéten vagy a „nulladik” évolyamon.

Az iskolánk kiemelt pedagógiai célja továbbtanulásra való felkészítés. Ennek megfelelően a tanulás támogatása terén is mindent megteszünk azért, hogy diákjaink minél eredményesebbek legyenek.
A követelményrendszer egységesítése elősegíti a továbbtanulásra való felkészítést. Objektívebb képet ad a tanulónak az adott tantárgyból elért teljesítményéről. Ezért ezen pedagógiai cél megvalósítása érdekében feladatunk a követelmények egységesítése. Rendszeresen végzünk iskolán belüli, esetleges külső támogatás esetén szakértő által összeállított tantárgyi méréseket.
A munkaközösségek szabályozzák a tanmeneteket, pontosítják a követelményszinteket.

3.3.3 Tanári teljesítményértékelési rendszer

3.3.3.1 Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások

3.3.3.1.1 A fejlesztő szándék elve



Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása:
  • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;
  • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;
  • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget;
  • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;
  • segítse a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, segítsen az iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét.
3.3.3.1.2 A sokoldalúság elve

Mivel a pedagógustevékenység rendkívül összetett, és az oktató-nevelő munka minőségének számos különböző szempontja van:
  • tegye egyértelművé, hogy az intézmény milyen területek vizsgálatával és milyen kritériumrendszer alapján ítéli meg tanárainak teljesítményét;
  • vegye figyelembe mind a szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), mind pedig az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket;
  • minden munkaközösség külön vitassa meg, majd a speciális tantárgyi követelmények figyelembevételével pontosítsa az egyes mérési eszközöket és a bennük foglalt kritériumokat.
3.3.3.1.3 A méltányosság elve
  • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, teljes mértékben zárja ki a megszégyenítés/megszégyenülés lehetőségét;
  • törekedjen objektivitásra;
  • csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;
  • egyszerű és egyértelmű legyen;
  • minden részletében átlátható legyen;
  • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;
  • az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;
  • adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;
  • segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékelt tanárra;
  • ne keltsen érdekellentétet és ellenségeskedést a tantestület tagjai között.
3.3.3.1.4 Az elméleti megalapozottság elve
  • Az intézmény az értékelési rendszerét Király Zsolt (ELTE BTK Angol-Amerikai Intézet) kutatómunkájára alapozva készítette el.
3.3.3.1.5 A kivitelezhetőség elve
  • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes;
  • ne legyen szükség külső szakemberek bevonására.
3.3.3.2 A teljesítményvizsgálat célja és jellege

A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy - mintegy hidat képezve az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok, és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között - hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. E cél elérése egyrészt közvetlenül az egyes tanárok oktató-nevelő munkájának színvonalát javító, másrészt pedig az iskolai munka szervezésével-irányításával összefüggő részcélokon keresztül valósulhat meg, azaz mindkét cél alapvetően fejlesztő jellegű.

3.3.3.2.1 Az oktatás-nevelés szakmai színvonalának emelésére irányuló célok
  • segíteni abban, hogy minden tanár képet alkothasson arról, hogy teljesítménye hogyan ítéltetik meg kívülről, egy tantestületi konszenzus alapján létrehozott és a tanári közösség egésze által elfogadott kritériumrendszer szerint;
  • nyugtázni és méltányolni az elért egyéni teljesítményeket és a kimutatható fejlődést;
  • segíteni az esetleges egyéni problémák feltárásában, és erre épülő tanácsadással valamint egyéni célok kitűzésével elősegíteni a tanár szakmai fejlődését.
3.3.3.2.2 Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok
  • elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;
  • elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;
  • elősegíteni az egyéni igények/szükségletek és a továbbképzés összehangolását;
  • adatokat szolgáltatni az iskolai pedagógiai program aktualizálásához;
  • javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;
  • adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez;
  • adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez.
3.3.3.3 Az értékelés szempontjai és eljárásrendje

A teljesítményértékelés eszköze a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer, mely egy közmegegyezésen alapuló, az iskola által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul.

3.3.3.3.1 A követelményrendszer alapjai és összetevői
  • A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik:
  • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános és helyi elemeket tartalmazó munkaköri leírásán;
  • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, közmegegyezésen (az igazgatóság, és a tantestület jóváhagyásán) alapuló szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes kritériumrendszeren;
  • az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket. (Ez a pillér természetesen csak a második értékelési ciklustól játszik szerepet.)
3.3.3.3.2 A vizsgálandó területek
  • A fenti összetevők - a tanári munka komplexitásából adódóan - egy rendkívül összetett, szerteágazó követelményrendszert alkotnak. A követelményrendszer normajellegének erősítése és az időbeli összehasonlíthatóság lehetősége miatt érdemesebb egy viszonylag tágabb, állandó vizsgálati területkört kijelölni.
  • Az értékelési rendszer - az egyes területek „fontossága”, az adatok hozzáférhetősége és praktikus (pl. anyagi, munka- és időigényre vonatkozó) megfontolások alapján, valamint a fejlesztő jelleg elsődlegességének eleve deklaráltsága okán - a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek:
    1. a tanár tanórai oktató-nevelő munkájának értékelése;
    2. a tanár tanórán kívüli iskolai tevékenységének értékelése;
    3. a tanár képzettségének és felkészültségének értékelése;
    4. a tanár által tanított tanulók kiemelkedő tanulmányi eredményeinek értékelése;
    5. a tanári teljesítmény egymást követő ciklusokban tapasztalt javulásának értékelése;
    6. a tanár hozzáállásának és munkafegyelmének értékelése;
    7. a tanár tanórán/iskolán kívüli szakmai tevékenységének értékelése.
3.3.3.3.3 Az információgyűjtés eszközei

Az értékelés részletes követelményrendszere a vizsgálandó területeken nyújtott teljesítmény értékelésére kidolgozott mérési eszközökben rögzített kritériumokban fogalmazódik meg. A rendszer öt különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat:
  1. óralátogatási lap
  2. tanulói kérdőív
  3. önértékelő lap
  4. véleménykérő lap
  5. értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző értékelési összesítő lap)

Egy-egy eszköz egyszerre az értékelés több komponensét (vagyis a pedagógusi munka különböző szerepszintjeit és az ezeknek megfelelő képességeket és készségeket átfogó kritériumrendszert, a munkaköri leírásban foglaltakat és az előző ciklus végén kijelölt egyéni fejlesztési célokat) is lefedheti, azaz egy-egy komponens vizsgálata több különböző eszközön keresztül történhet. (Pl. a tanulói kérdőív egyes kritériumai a tanár tanórai oktató-nevelő munkáján kívül vizsgálják a hozzáállást és munkafegyelmet is, ugyanakkor az előbbi terület megjelenik az óralátogatási lapon, az önértékelő lapon, a véleménykérő lapon és az értékelési beszélgetésen is, míg az utóbbival foglalkozik még az önértékelő lap és az értékelési beszélgetés is.)

3.3.3.3.4 Az értékelés lebonyolítói
  • Az értékelést az értékelt tanár munkaközösség-vezetőjéből (vagy több tárgy tanítása esetén munkaközösség-vezetőiből) vagy az igazgató által megbízott tanárból és az igazgatóság egy tagjából álló értékelő csoport végzi az érintett tanár aktív (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő) közreműködésével. (A munkaközösség-vezetők értékelését az igazgató megbízása alapján legnagyobb tanítási tapasztalattal rendelkező munkaközösségi tag végzi.) Az információszolgáltatásban egy kérdőív kitöltésével a tanulók is részt vesznek.
  • A mérési eszközök közül az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatos információgyűjtés az értékelő csoport tagjainak feladata, a tanulói kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen maguk a diákok alkotnak ítéletet, míg az önértékelő lapon, a véleménykérő lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett tanár és a csoport tagjainak konszenzusával születnek meg az értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.
3.3.3.3.5 Az értékelési ciklus

Az értékelés folyamatosan zajlik, és egy tanár esetében egy kétéves ciklus után zárul. A ciklus során:
  • az értékelt tanár által tanított minden tárgy munkaközösség-vezetője évente legalább egyszer, az igazgatósági tag pedig ciklusonként legalább egyszer meglátogat és a megadott kritériumok alapján értékel egy-egy teljes (45 perces) tanórát. Az óralátogatásokat (csak a látogató és az értékelt részvételével) óramegbeszélések követik;
  • két alkalommal (minden év júniusának elején) a tanár által tanított összes csoport tanulói kérdőívek segítségével értékelik a tanár teljesítményét;
  • a ciklus vége felé az érintett tanár (az adott év májusában-júniusában) két különböző típusú - egy önértékelő és egy véleményekre kérdező - kérdőívet tölt ki;
  • a ciklus legvégén (az adott év júniusában), az összes adat birtokában, (az érintett tanár és az értékelő csoport tagjainak részvételével) egy értékelő beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő kétéves ciklusra vonatkozó egyéni célokat;
  • a ciklus legvégén - minden érintett által egyetértően aláírt - értékelési összesítő lapon rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat;
  • minden év szeptemberében az értékelési felelős tájékoztatást ad a tantestületnek az iskola egészére vonatkozó eredményekről.
3.3.3.3.6 A értékelés részletes kritériumrendszere és az információgyűjtés eljárásai
  • Az óralátogatási lap (Lásd az 1.sz. mellékletet.)
  • A kétéves ciklus során a munkaközösség-vezetője vagy munkaközösség-vezetői évente legalább egy teljes, 45 perces órát látogatnak meg, az igazgatóságot képviselő csoport-tag pedig legalább egyet. (Azaz egy tárgy esetén három, két tárgy esetén öt látogatásra kerül sor.) Ha a látogató úgy ítéli meg, hogy egy órán nem kapott elég információt a lap megalapozott kitöltéséhez, tetszőleges számú látogatást tehet. A látogató dönti el, hogy milyen csoportot akar meglátogatni, de a látogatás időpontjában legalább egy héttel a tervezett időpont előtt meg kell egyeznie a látogatónak és az érintett tanárnak.
    1. A látogatók csak az íven szereplő szempontok szerint értékelhetnek, úgy, hogy egy ötös skála alapján ítélik meg ez egyes kritériumokban mutatott teljesítményt:
      • A = kiváló, átlagon felüli
      • B = jó, de nem rendkívüli
      • C = közepes
      • D = gyenge, de nem elfogadhatatlan
      • E = külön figyelmet kell rá szánni (nagyon gyenge, elfogadhatatlan)
      • X = nem értékelhető, mert nincs elég adat
    2. Minden esetben rendelkezésre áll egy „nincs elegendő információ ennek megítéléséhez” (X) választás is. Ha ezek aránya az íven meghaladja a kritériumok 25%-át, mindenképpen újabb látogatásra van szükség.
    3. Az íven szereplő kritériumok közül a speciális tantárgyi szempontokat (alaphelyzetben a 27. 28. és 29. kritériumok) a csoport igazgatósági tagja nem értékeli (akkor sem, ha szakos tanár, ez a munkaközösség-vezető(k) kompetencia-körébe tartozik).
    4. Az egyes minősítésekhez - kizárólag az egyes kritériumok, illetve az egymást követő értékelő ciklusok közötti teljesítménykülönbségek szemléletessé tételének céljából- utólag pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint:
      • A = 5
      • B = 3
      • C = 1
      • D = mínusz 2
      • E = mínusz 4
    5. A D-s és az E-s minősítést a látogatónak (szóban az óramegbeszélés során és a lapon írásban is) indokolni kell, mégpedig az órán tapasztalt konkrétumokkal alátámasztva.
    6. Az így kapott pontszámokból átlagot is számítunk (természetesen ilyenkor a nem értékelhető kritériumokat figyelmen kívül hagyjuk).
    7. Az óralátogatás után a lehető legrövidebb időn belül (lehetőleg közvetlenül az óra után) óramegbeszélést kell tartani. Az óralátogatási lap 7. sz. kritériuma értelemszerűen az itt tapasztaltak alapján, utólag értékelendő.
    8. A látogatás utáni két munkanapon belül a tanár megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát - ahol szükséges, konkrét indoklásokkal.
    9. Az értékelő beszélgetés előtt a ciklus összes látogatásának laponkénti átlagpontszámaiból ismét átlagot számítunk, és ez kerül az értékelési összesítő lapra. Az értékelési beszélgetés során a résztvevők megvitatják a levonható következtetéseket, és az összesítő lapon rögzítik a kiemelkedően sikeres és a még fejlesztendő területeket.
  • A tanulói kérdőív (lásd a 2. sz. mellékletben.)
    1. A kérdőíveket minden, a tanár által tanított csoportban ki kell töltetni a diákokkal, mégpedig név nélkül, elektronikus formában az utolsó előtti tanítási héten.
    2. Az egyes kritériumokhoz, az óralátogatási laphoz hasonlóan, itt is - kizárólag az egyes kritériumok és csoportok, valamint az egymást követő értékelő ciklusok közötti különbségek szemléletessé tételének céljából - pontszámokat kell rendelni a következő séma szerint:
      • A = az állítással maradéktalanul egyetértek = 5 pont
      • B = az állítással jórészt egyetértek = 3 pont
      • C = az állítással többnyire nem értek egyet = 1 pont
      • D = az állítással egyáltalán nem értek egyet = mínusz 2 pont
    3. A kérdőívek kiértékelése az értékelési felelős feladata, amelyet számítógépes program segítségével végez el, és a tanár visszajelzést kap a csoportonkénti átlageredményekről, az összes csoport összesített eredményéről és a kritériumok szerinti összesített eredményekről.
    4. A tanulságokat az eredmények ismeretében elsősorban magának a tanárnak kell levonnia, de az értékelő beszélgetésen is szóba kerül a megfelelő következtetések levonása. Az értékelési összesítő lapra a kiemelkedően sikeres és a különösen problémás területek felsorolása és a két év során született összes lap átlagpontszámának átlaga kerül, a visszajelző lapok pedig az összesítő lap mellékletét képezik
  • Az önértékelő lap (lásd a 3. sz. mellékletben.)

    A cél itt egyrészt az, hogy a lap mintegy deklarálja, hogy a tantestület a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt pedig az, hogy rögzítse, dokumentálja az ezeken a területeken elért eredményeket. Az önértékelő lapot ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, legkésőbb két héttel az értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lap értékelése az értékelési beszélgetés keretében történik, ahol a résztvevők közösen megvitatják az egyes kritériumokat, majd megegyeznek abban, hogy az értékelt teljesítménye az adott kritériumban a tantestület átlagához képest kiemelkedően sikeres (ezt a lapon + jellel jelölik), az átlagnak megfelelő (ilyenkor vagy üresen hagyják a rubrikát, vagy egy pipát tesznek oda) vagy elmarad attól, tehát javításra szorul (ezt - jellel jelölik). Ezután közösen levonják a megfelelő konklúziókat, azaz rögzítik az értékelési összesítő lapon a kiemelkedően sikeres területeket, valamint a fejlesztésre szoruló aspektusokat. A jelek pontokká konvertálására és laponkénti összesítésére itt nincs szükség, a tantestületi átlagok e nélkül is kiszámíthatók.

  • A véleménykérő lap (lásd a 4. sz. mellékletben.)
    A kérdőív alapvető célja az, hogy
    • lehetőséget adjon az értékelt tanárnak arra, hogy átgondolja és kifejtse nézeteit saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban;
    • segítsen az iskolavezetésnek a szervezés hiányosságainak feltárásában és a javítás lehetőségeinek kidolgozásában;
    • segítsen a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölésében.
    A véleménykérő lapot is ciklusonként egyszer, a kétéves ciklus vége felé, néhány nappal az értékelési beszélgetés megtartása előtt kell az értékeltnek kitöltenie. A lapot a csoport igazgatósági tagja kapja meg és felhasználja az értékelési beszélgetésre való felkészülés során. A felmerült kérdéseket az értékelési beszélgetés keretében vitatják meg, konszenzust alakítanak ki velük kapcsolatban, majd levonják és rögzítik a megfelelő konklúziókat.
  • Az értékelési beszélgetés és az értékelési összesítő lap

    A ciklus tapasztalatait áttekintő és összegző értékelési beszélgetésre a ciklus második évében, a tanév vége felé kerül sor, amikor már rendelkezésre állnak az óralátogatások, a tanulói visszajelzések, az önértékelés tapasztalatai, és az értékelt kitöltötte a véleménykérő lapot is.
    A beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az értékelési csoport tagjai és az igazgató vesznek részt, - a fenti dokumentumok alapján - az igazgató vezeti. A napirend a következőképpen néz ki:

    • Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről.
    • Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulása;
    • A tanulói kérdőív alapján született eredmények, különös tekintettel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;
    • Az óralátogatási lapok alapján született eredmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;
    • Az önértékelő lapon szereplő területeken mutatott teljesítmények, különös figyelemmel az előző ciklusban elért eredményekhez képest történt változásokra és a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekre;
    • Megvitatják a véleménykérő lapon felvetett kérdéseket;
    • Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan. Ezek a célok lehetőleg konkrét teendők formájában megfogalmazva (továbbképzés, hospitálás, mentor kijelölése stb.) mintegy összefoglalják az értékelési összesítő lap „Több figyelmet érdemlő területek” rovataiban felsorolt, fejlesztésre szoruló aspektusokkal kapcsolatos tennivalókat. (Az összesítő lapot lásd az 5. sz. mellékletben.)
    • Legkésőbb egy héttel a beszélgetés után az értékelt megkapja a csoport igazgatósági tagja által véglegesített értékelési összesítő lapot, amelyet mind az érintett, mind pedig a csoport tagjai aláírásukkal hitelesítenek.
3.3.3.3.7 Felelősök és feladatköreik
  • Az értékelési felelős
    Iskolai szinten a vizsgálatot maga az igazgató vagy az erre kijelölt igazgatóhelyettes, azaz az értékelési felelős felügyeli.
    Feladatai:
    • a kétéves ciklusok egyénekre szóló megtervezése;
    • az értékelő csoportok beosztása;
    • az év eleji tájékoztató/megújító értekezletek lebonyolítása, amelyen beszámol az előző év végi összesített adatokról - ahol lehetséges -, a tantestületi átlagokról, valamint összegzi a Pedagógiai Programmal kapcsolatos tanulságokat és előterjeszti az igazgatóság mindezzel kapcsolatos esetleges javaslatát, intézkedéseit;
    • az értekezletre a fenti dolgokról rövid, összegző írásbeli feljegyzést is készít;
    • a tanulói kérdőívek számítógépes feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a tanév végén;
    • a vizsgálat egységességének a biztosítása;
    • bizalmas tanácsadás minden érintett számára a folyamat során.
  • Az értékelő csoport
    Egy tanár értékeléséről az értékelési felelős által kijelölt értékelő csoport gondoskodik, amelynek tagjai a következők: az igazgatóság egyik tagja, valamint az érintett tanár által az iskolában tanított tantárgyak munkaközösség-vezetői.
  • A csoport igazgatósági tagja
    • felelős ciklusonként legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélés lebonyolításáért; ő választja ki a meglátogatandó csoportot;
    • felelős a vizsgált tanár teljesítményére vonatkozó adatok összegyűjtéséért, összesítéséért (óralátogatási lapok, tanulói kérdőívek eredményei, az önértékelő ívből és véleménykérő lapból származó információk);
    • felelős az értékelési beszélgetés előkészítéséért és lebonyolításáért;
    • felelős az értékelési összesítő lap véglegesítésért, majd az értékelési felelősnek való átadásáért.
  • A csoport munkaközösség-vezető tagja vagy tagjai
    • felelősek tárgyanként évente legalább egy óralátogatás és az azt követő óramegbeszélések lebonyolításáért; ők választják ki a meglátogatandó csoportot;
    • részt vesznek az értékelési beszélgetésen;
    • aláírják az értékelési összesítő lapot.
  • Az iskolatitkár
    • segíti a tanulói vélemények összegyűjtését.
  • Az érintett tanár
    • fogadja a látogatók által kiválasztott csoport egyik óráján az értékelő csoport tagját; beleszólása van a látogatás időpontjának kiválasztásába;
    • az óralátogatás után lehetőleg azonnal, de mindenképpen a lehető legrövidebb időn belül óramegbeszélésen vesz részt. A látogatás utáni két munkanapon belül megkapja a kitöltött óralátogatási lap másolatát - ahol szükséges, konkrét indoklásokkal;
    • minden júniusban tájékoztatást kap az év végi tanulói visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről;
    • minden év szeptemberében szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az iskola összesített eredményeiről;
    • önértékelő lapon ad tájékoztatást a konkrét tanórai munkán túlmenő tevékenységéről;
    • véleménykérő lapon ad tájékoztatást arról, hogy hogyan látja a saját iskolai helyzetét, lehetőségeit, munkakörülményeit stb.;
    • a ciklus végén értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő ciklusra vonatkozó célok kijelölésében;
    • a ciklus végén értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges;
    • panaszt tehet az értékelési felelősnél az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles a felelős az erre kijelölt bizottsággal kivizsgáltatni.
  • A tantestület egésze
    Minden szeptemberben szóbeli és írásbeli tájékoztatást kap az értékelési felelőstől az egész tantestületre vonatkozó összesített adatokról, ahol lehetséges, a tantestületi átlagokról (amelyeket összevethet a saját teljesítményével), valamint az igazgatóság ezekkel kapcsolatos intézkedéseiről.
3.3.3.3.8 A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása
  • A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés

    Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani.
    Az érintett tanár az óramegbeszélések után megkapja a kitöltött óralátogatási ívek másolatát, minden év végén megkapja a tanulói visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az önértékelő és véleménykérő lapokat. Az értékelési összesítő lap megírása után ezek a dokumentumok a lap mellékleteként a következő ciklusig megőrzendők. Az értékelési összesítő lapok és mellékleteik biztonságos tárolása az értékelési felelős kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak a tanár munkaközösség-vezetőire, valamint az igazgatóra és helyetteseire és természetesen magára az érintett tanárra terjed ki. Az értékelési összesítő lap mindaddig nem selejtezhető, amíg a tanár az iskolában tanít. Ha a tanár munkaviszonya megszűnik, a lapot a tanár kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az összesítő lap más munkáltatónak nem adható át.

  • Az adatok felhasználása
    1. Az érintett tanár
      • megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból;
      • az igazgatóhoz fordulhat a feltárt problémák megoldásával kapcsolatban, aki vagy továbbképzés engedélyezésével vagy egy mentor kijelölésével köteles segíteni;
      • amennyiben valamiért elbocsátást kezdeményeznének ellene, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait;
      • kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat.
    2. A munkaközösség-vezető
      • a ciklus zárásakor megismerheti minden, az adott munkaközösségbe tartozó tanár értékelési összesítő lapját;
      • egy - de nem kizárólagos - adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során megismert információkat a hatáskörébe tartozó, (munkaközösségen belüli) feladatkijelöléssel kapcsolatos döntéseinek meghozatalához.
    3. A munkáltató (az igazgató és helyettesei)
      • bármikor hozzáférhet minden tanár személyes értékelési összesítő lapjához;
      • egy - de nem kizárólagos - adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a tanárok beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára, amennyiben ezeket a döntéseket az igazgató egy személyben, vagy helyetteseinek, és az érintett tanár munkamunkaközösség-vezetőinek körében hozza meg;
      • felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.), ha ezzel kapcsolatos döntéseit a fenti személyi körben hozza meg;
      • felhasználhatja a szerzett információkat a továbbképzésekkel kapcsolatos döntéseiben, ha ezeket a fenti személyi körben hozza meg;
      • az összesített iskolai adatokat felhasználhatja PR/marketing célokra;
      • a tanár kérésére köteles megfelelő továbbképzést engedélyezni vagy kijelölni egy kollégát, aki segít a feltárt problémák megoldásában.
    4. Az igazgató nem használhatja fel viszont a vizsgálat során szerzett név szerinti, személyes adatokat és információkat
      • érvként a fenti személyi körnél tágabb körben meghozandó döntések befolyásolására;
      • fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához;
      • elbocsátás kezdeményezéséhez;
      • információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a tanár kifejezett kérésére.
    3.3.3.3.9 Eljárási szabályok
    • Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik.
    • Mivel adatgyűjtés kizárólag az előzőekben leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,
      • amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a tanulói kérdőív);
      • amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett;
      • amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos;
      • amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az értékelési beszélgetés előtt.
    • Az értékelő csoport tagjai egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az értékelési beszélgetés keretében a csoport tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a tanár szavazata legyen döntő.
    • Az adatok kezelése az előzőekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően, minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az értékelési felelős egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az értékelési felelősön, valamint igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. Az értékelés eredményei szolgálati titoknak minősülnek.
    3.3.3.4 Kiegészítés a tanári teljesítményértékelési rendszerhez

    A közalkalmazottat az alábbi esetekben kell minősíteni (KT 40.§ alapján):
    • várakozási idő csökkentése előtt, kivéve, ha a várakozási idő csökkentése kötelező (KT 65.§ (3))
    • a garantáltnál magasabb összegű illetmény megállapítása előtt (66.§ (1)-(3), 66/A.(1) 79/E. §)
    • közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény megállapítását követő egy év elteltével (KT 66§ (8)
    • a közalkalmazott kérésére
    • címadományozást megelőzően
    • gyakornoki ideje alatt (KT 22.§ (15)
    A munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.

    A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.
    A minősítést a tanári teljesítményértékelés során kapott eredményeket felhasználva állapítja meg a munkáltató, a törvény 1. számú melléklete alapján
    (Minősítési lap)
    A minősítés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevésbé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.


    3.3.4 A tanulókra vonatkozó éves pedagógiai tervezés rendszere

    Tanmenet

    A tanmenetek az oktató nevelő munka fontos dokumentumai. Az SzMSz –ben szabályozott módon minden szaktanár elkészíti adott évre szóló tanmenetét.( SZMSZ 1.sz.mell.47.o.)

    3.3.5 A tanulókra vonatkozó értékelési rendszer

    Az értékelés alapelvei:
    • személyre szóló legyen
    • ösztönző hatású legyen
    • nem lehet megtorló, fegyelmező jellegű
    • a szóbeli és írásbeli értékelés megfelelő aránya biztosított legyen
    • folyamatos legyen
    • kiszámítható legyen
    • tárgyszerű legyen (mit, hol, miben hibázott a diák, és hogyan lehetséges a javítás)
    • megfelelő légkörben történjen (minimális stressz mellett)
    A fenti alapelvek megvalósulásához a tanév elején minden tanár a tanulókkal megismerteti a világosan megfogalmazott tantárgyanként egységes követelményeket.

    Az értékelés formái:
    • személyes, szóbeli értékelés (fogadóóra, udvari hirdetés, tanórai és tanórán kívüli…)
    • szöveges értékelés írásban (dicséretek, elmarasztalások, írásos vélemények…)
    • osztályozás (érdemjegyek, osztályzatok)
    • magatartás, szorgalom minősítés
    • versenyeredmények
    • szaktárgyi mérések
    • évfolyammérések egyes szaktárgyakból
    • kompetenciamérések
    • vizsgák (osztályozó vizsga, érettségi vizsga, ….)(SZMSZ)
    (SZMSZ szabályozza a tanulók értékelésének rendjét)

    3.3.6 Vezetői feladatokat ellátók teljesítményértékelési rendszere

    3.3.6.1 Az értékelési rendszerrel kapcsolatos alapelvek és az ezekből következő elvárások

    3.3.6.1.1 A fejlesztő szándék elve

    Mivel alapvető célja az egyéni és intézményi szintű munka minőségének javítása:
    • legyen alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására;
    • legyen alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére;
    • egyértelműen mutassa ki a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget;
    • legyen alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására;
    • segítse a vezetési feladatokat ellátók, a tanárok és az igazgató közötti információcserét.
    3.3.6.1.2 A méltányosság elve
    • kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan;
    • törekedjen objektivitásra;
    • csak olyan területeket vizsgáljon, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre;
    • egyszerű és egyértelmű legyen;
    • minden részletében átlátható legyen;
    • lehetőség szerint minél jobban vonja be az érintettet az értékelési folyamatba;
    • az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető legyen;
    • adjon lehetőséget az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan;
    • segítsen a fejlődés lehetséges útjainak megtalálásában, de az ezzel kapcsolatos egyéni döntések meghozatalát bízza az értékeltre.
    3.3.6.1.3 A kivitelezhetőség elve
    • legyen a lehető legkevésbé pénz-, idő- és munkaigényes.
    3.3.6.2 A teljesítményvizsgálat célja és jellege

    A vezetői feladatokat ellátók (igazgató-helyettesek) teljesítményvizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott intézményi szintű célok eléréséhez szükséges vezetői munka színvonala folyamatosan javuljon.

    3.3.6.2.1 Az igazgatás színvonalának emelésére irányuló célok
    • elősegíteni a színvonal emeléséhez szükséges iskolai személyi/tárgyi/igazgatási feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását;
    • elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását;
    • javítani a tanárok és az iskolavezetés közötti kommunikációt;
    • adatokat, információkat szolgáltatni a beosztással kapcsolatos személyi döntésekhez;
    • adatokat, információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez.
    3.3.6.3 Az értékelés szempontjai és eljárásrendje

    A teljesítményértékelés eszköze a fent megfogalmazott alapelvek és célok szellemében kialakított, elfogadott elemekből álló, adatok szolgáltatására alkalmas területeket vizsgáló rendszer, mely egy közmegegyezésen alapuló, az iskola által értelmezett minőségi munka jellemzőit tükröző komplex követelményrendszeren alapul.

    3.3.6.3.1 A követelményrendszer alapjai és összetevői

    A követelményrendszer három egymást kiegészítő alapon nyugszik:
    • az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, igazgatóhelyettesi munkakör általános és helyi elemeket tartalmazó munkaköri leírásán;
    • egy, a munkaköri leírás többnyire formális minimumkövetelményein túlmutató, vezetői szerepkörnek megfelelő képességeket és készségeket átfogó, szelektív, de a vizsgált területeken kellően részletes kritériumrendszeren;
    • az előző értékelés végén született, egyénekre vonatkozó megállapításokon, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölik a jövőben fejlesztendő területeket.
    3.3.6.3.2 A vizsgálandó területek, szempontok

    Az értékelési rendszer a következő területek rendszeres vizsgálatát tartja szükségesnek:
    • vezetői szerep vállalása (jogkövetés, felelősségvállalás, vezetői személyiség, személyes hatás);
    • tervezési, szervezési, végrehajtási, ellenőrzési, értékelési feladatok ellátása;
    • döntéshozatal;
    • kommunikáció, kapcsolat;
    • együttműködés;
    • problémamegoldás;
    • pedagógiai munka, elköteleződés az értékek mellett;
    • pénzügyi, gazdálkodási felelősség.
    3.3.6.3.3 Az információgyűjtés eszközei

    A rendszer három különböző eszköz segítségével gyűjti be a kritériumokra vonatkozó információkat:
    • tanári kérdőív;
    • önértékelő lap;
    • értékelési beszélgetés (és a vizsgálat tanulságait összegző értékelési összesítő lap).
    3.3.6.3.4 Az értékelés lebonyolítói
    • Az értékelést az igazgató végzi az értékelt vezető (önértékelés, véleménynyilvánítás, vita formájában történő) közreműködésével.
    • A tanári kérdőívben foglalt kritériumokról értelemszerűen maguk a tanárok alkotnak ítéletet, míg az önértékelő lapon megfogalmazott kritériumokkal összefüggő információk az érintett vezető és az igazgató konszenzusával születnek meg az értékelési beszélgetés keretében, ahol az értékeltnek módja van a nem konszenzus útján keletkezett információkkal kapcsolatban is véleményt nyilvánítani.
    3.3.6.3.5 Az értékelési ciklus
    • a vezetői értékelési ciklus két év;
    • a második év 2. félévében a tanárok kérdőívek segítségével (vezetői értékelő lap, 6. sz. melléklet) értékelik a vezetők teljesítményét;
    • a 2. tanév vége felé az érintett vezető (az adott év májusában-júniusában) egy kérdőívet tölt ki (vezetők önértékelő lapja 7. sz. melléklet);
    • a második év augusztusában, az összes adat birtokában, egy értékelő beszélgetésre (ún. interjúra) kerül sor, amely során megbeszélik az összegyűjtött adatokból következő tanulságokat és kijelölik a következő ciklusra vonatkozó egyéni célokat;
    • az értékelés végén értékelési összesítő lapon (értékelési összesítő lap 8. sz. melléklet) rögzítik a tapasztaltakat és a kijelölt egyéni célokat.
    3.3.6.4 Felelősök és feladatköreik

    3.3.6.4.1 Az értékelési felelős

    A vizsgálatot maga az igazgató felügyeli.

    Feladatai:

    • az értékelés egyénekre szóló megtervezése;
    • a tanári kérdőívek számítógépes feldolgozása, valamint az egyéni visszajelzések elkészítése a 2. tanév végén;
    • a vizsgálat egységességének a biztosítása;
    • az értékelési beszélgetés előkészítése és lebonyolítása;
    • az értékelési összesítő lap véglegesítése.
    3.3.6.4.2 Az iskolatitkár

    Segíti a tanári kérdőívek kiadását és a vélemények összegyűjtését.

    3.3.6.4.3 Az érintett vezető (igazgatóhelyettes)

    • az értékelési ciklus végén tájékoztatást kap a tanári visszajelzések személyére vonatkozó eredményéről;
    • önértékelő lapon ad tájékoztatást a tevékenységéről;
    • az értékelési beszélgetés keretében hangot adhat minden, a vizsgálattal összefüggő véleményének, valamint tanácsot, segítséget kérhet. Ugyanitt részt vesz az egyénre szabott, következő évre vonatkozó célok kijelölésében;
    • a ciklus végén értékelési összesítő lapot kap, amelyen rögzítik a vizsgálat eredményeit, tanulságait és a következő ciklusra vonatkozó célokat; ehhez egyetértő aláírása szükséges;
    • panaszt tehet az igazgatónál az eljárás bármely momentumával kapcsolatban, és ezt a panaszt köteles az igazgató kivizsgálni.
    3.3.6.5 A vizsgálat dokumentálása és az adatok felhasználása

    3.3.6.5.1 A dokumentumok kezelése és az adatokhoz való hozzáférés

    Az adatok bizalmas és biztonságos kezelése a vizsgálat egyik kulcskérdése, így erre különös figyelmet kell fordítani.
    Az érintett vezető megkapja a rá vonatkozó tanári visszajelzések összesítését, és maga tölti ki az ÖNÉRTÉKELŐ LAPot. Az ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP megírása után ezek a dokumentumok a LAP mellékleteként megőrzendők. Az ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAPok és mellékleteik biztonságos tárolása az igazgató kötelessége; az ezekhez való hozzáférés rajta kívül csak az érintett vezetőre terjed ki. Az ÉRTÉKELÉSI ÖSSZESÍTŐ LAP mindaddig nem selejtezhető, amíg az értékelt az iskolában vezetőként dolgozik. Ha vezetői beosztása megszűnik, a lapot kérésére át kell neki adni, amennyiben nem kéri, meg kell semmisíteni. Az ÖSSZESÍTŐ LAP más munkáltatónak nem adható át.

    3.3.6.5.2 Az adatok felhasználása
    íbr> Az érintett vezető:
    • megismerhet minden róla gyűjtött információt és adatot, és bármikor betekinthet a róla szóló dokumentumokba; valójában elsősorban az ő felelőssége, hogy hogyan hasznosítja az értékelés tapasztalatait és mit tanul az információkból;
    • munkajogi problémák esetében, álláspontja védelmében érvként felhasználhatja az értékelés tapasztalatait;
    • kérheti, hogy referenciák írásakor a munkáltató használja fel az értékelésből származó információkat.
    A munkáltató (az igazgató):
    • egy - de nem kizárólagos - adatforrásként felhasználhatja a vizsgálat során szerzett információkat a vezetők beosztását érintő személyi döntések, valamint a bérezéssel és jutalmazással kapcsolatos döntések meghozatalára;
    • felhasználhatja a vizsgálat során szerzett adatokat az iskola vezetési gyakorlatának javítására (jobb munkamegosztás, az eszközök jobb elosztása stb.).

    Az igazgató nem használhatja fel a vizsgálat során szerzett név szerinti, személyes adatokat és információkat: fegyelmi eljárás kezdeményezéséhez vagy az értékeléssel összefüggésben nem álló, egyéb ok miatt indított fegyelmi eljárás során érvként a hozandó döntés befolyásolásához; elbocsátás kezdeményezéséhez; információszolgáltatási célból sem iskolán belülre, sem iskolán kívülre, kivéve referenciákhoz, a vezető kifejezett kérésére.

    3.3.6.5.3 Eljárási szabályok

    Mivel adatgyűjtés kizárólag az előzőekben leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,
    • amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik (kivétel a TANÁRI KÉRDŐÍV);
    • amely az érintett vezető tudta nélkül keletkezett;
    • amely nem a vezető szakmai munkájával kapcsolatos;
    • amelyről nem kap tájékoztatást a vezető az ÉRTÉKELÉSI BESZÉLGETÉS előtt.

    Az adatok kezelése az előzőekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az igazgatón kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. A vezetői értékelés eredményei szolgálati titoknak minősülnek.

    3.3.6.5.4. Kiegészítés a vezetői feladatokat ellátok teljesítményértékelési rendszerhez

    A közalkalmazottat az alábbi esetekben kell minősíteni (KT 40.§ alapján):
    • kinevezett, illetőleg megbízott vezetőként a vezetői kinevezést vagy megbízást követő második év elteltével, valamint a határozott idejű magasabb vezetői vagy vezetői megbízás lejárta előtt legalább három hónappal.
    A munkáltató mérlegelési jogkörében eljárva is minősítheti a közalkalmazottat.
    A minősítés a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata.
    A minősítést a vezetői teljesítményértékelés során kapott eredményeket felhasználva állapítja meg a munkáltató, a törvény 1. számú melléklete alapján
    (Minősítési lap)
    A minősítés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevésbé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat.

    3.4 Dokumentumok kezelése

    Az intézményvezetés:


    • a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően szabályozza az intézmény jogszerű és hatékony működését igazoló bizonylatok azonosítását, irattározását, hozzáférhetőségét, védelmét, megőrzését és selejtezését
    • gondoskodik az iratkezelési szabályzatban foglaltak betartásáról
    • a helyi viszonyoknak megfelelő mélységben dokumentált formában szabályozza folyamatait
    • kialakítja a dokumentációs rendet
    Belső használatú formanyomtatványok

    Iskolánkban a hatékony, átlátható munkavégzés érdekében különböző területeken formanyomtatványokat fejlesztettünk ki belső használatra. A formanyomtatványok elkészítésénél az áttekinthetőséget, a takarékosságot, és a jogszabályoknak való megfelelést tartottuk szem előtt.

    Stratégiai dokumentumok

    A stratégiai dokumentumaink a Kollektív szerződés kivételévek nyilvánosak. Az iskola vezetősége gondoskodik azok aktualizálásáról. A nyilvános dokumentumok egy-egy példányát az interneten, az iskola könyvtárában, valamint a tanári szobákban el kell helyezni. Az egyes dokumentumok módosítása szabályozott módon történik. A dokumentumok nyilvánosságát meghatározza: SZMSZ IX. pontja.
    A intézményi minőségirányítási program legitimizációja.
    Ez a minőségirányítási program határozatlan időre szól. Felülvizsgálata – az intézményi minőségirányítási programmal párhuzamosan – 4 évente, a vezetői ciklust megelőzően indokolt. Az iskolavezetés szükség esetén évenként a tanév végén, júniusban felülvizsgálja a minőségirányítási programot.
    A módosítással foglalkozó nevelőtestületi értekezletet a nevelőtestület legalább harmadrészének kérésére is össze kell hívni.
    Az intézmény igazgatója - a nevelőtestületi határozatnak megfelelően - szükség esetén kezdeményezi a fenntartónál a program módosítását.

    A minőségirányítási program véleményezése:

    A III. Béla Gimnázium Szülői Szervezete a 2008.10.09-én megtartott ülésén a gimnázium minőségirányítási programjával egyetértett.
    a Szülői Szervezet elnöke
    A III. Béla Gimnázium Diákönkormányzata 2008.10.16-án megtartott ülésén a gimnázium minőségirányítási programjával egyetértett.
    az IDB titkára
    A minőségirányítási program elfogadása:
    A jelen minőségirányítási programot az alkalmazotti közösség a 2008 .október 22-én tartott értekezletén 2 tartózkodás mellett elfogadta.
    Baja, 2008.október 22-én
    a Közalkalmazotti Tanács Elnöke
    Az elfogadott pedagógiai program Baja Város Önkormányzatához való felterjesztésének napja: 2008. december 08-án
    Polgár László sk. igazgató
    A minőségirányítási programot jóváhagyta:
    Baja Város Önkormányzatának Képviselőtestülete megbízásából a Közoktatási és Kulturális Bizottság.
    A jóváhagyott pedagógiai program érvényes 2008.
    a fenntartó képviseletében …