2017. oktber 23. 6500 Baja, Szent Imre tér 5.     1757-2017     www.bajabela.sulinet.hu Éber Sándor freskója  
Történetünk | Dokumentumok | Diákélet | Kapcsolataink | Elérhetőségünk

  RSS hírek
Webmester

Bélap




PÁLYÁZAT A BAJAI III. BÉLA GIMNÁZIUM DIÁKJAI SZÁMÁRA


Hábermann Anna Mária pályázatot hirdet a bajai III. Béla Gimnázium diákjai számára testvére, Hábermann Tamás emlékére.
Téma: Baján és a város környékén élő zsidók történetének feldolgozása, különös tekintettel a Ciszterci Gimnázium volt diákjainak sorsára a zsidóüldözés évei alatt.
A munkákat négy ösztöndíjjal jutalmazza, ezek összértéke 2000 euró.
A pályamunkák beadásának határideje: 2012. május 15.
A pályamunkák terjedelme: kb. 9000 leütés
A négy ösztöndíj megosztása:

  • 1000 euró a legjobb pályaművet benyújtó osztály számára
  • 500 euró az első helyezett diák számára
  • 300 euró a második helyezett diák számára
  • 200 euró a harmadik helyezett diák számára

Ötletek és javaslatok a kutatás elkészítésénél felhasználható forrásokhoz

A jelenlegi bajai III. Béla Gimnázium – régi neve „Ciszterci Gimnázium” onnan ered, hogy a XIX. század közepén a ciszterci rend tanárai vették át az iskola irányítását a ferences rendiektől – fennállása alatt többszáz diák tanult a falai között, attól függetlenül, hogy milyen felekezethez tartoztak. Bár az iskola egy katolikus rend nevét viselte, ennek ellenére felekezeti hovatartozástól függetlenül bárki beirakozhatott, legyen az római katolikus, református, görög katolikus, vagy zsidó. Ezek az információk a III. Béla Gimnázium legfelső emeletén elhelyezett levéltárban olvashatók.
Ugyanitt őrzik az osztálykönyveket, ahol az évek alatt idejáró diákok neve és osztályzatai szerepelnek. Minden tanítási év végén az iskola megjelentette A ciszterci rend bajai III. Béla Gimnáziumának évkönyvét, ahol felsorolásra kerültek a legjobb tanárok és diákok által végzett feladatok.
Ez utóbbiak közül főleg azok érdemeltek említést, akik a kultúra vagy más téren kimagasló eredményeket értek el.
A kutatás első lépése éppen ettől a levéltártól indulhatna; a tanulók itt számos, az iskola történetére vonatkozó adatot találhatnak. Felfedezhetik azt is, hogy sok zsidó származású és hitű fiú és lány tanult itt, mint bejárók, mint magántanulók.
A kutatás második lépése az lehetne, hogy a diákok felkutatják, mi történt a zsidó gyerekek nagy részével a fajüldözés évei alatt, az 1936-tól 1944-ig terjedő időszakban, majd a második világháború végeztével.
A kutatást végzők megtudhatják, hogy a fajüldözés mindenkit érintett, tekintet nélkül az egyének korára: a legidősebbeket, mint például Hábermann Nándort, nagyapám testvérét, aki 1880-ban volt az iskola diákja, illetve a legfiatalabbakat, mint Tamás testvéremet, aki 1944 tavaszáig tanult itt.
A diákok válaszolják meg az alábbi kérdéseket: miért üldözték a zsidókat? Milyen törvények alapján hívták őket be munkaszolgálatra? Miért zárták gettóba? Hogy és hova deportálták őket? Mi várt rájuk? Hányan menekültek meg? És a megmenekültek közül (ha voltak) hányan tértek vissza Bajára? Hányan kerestek új hazát, messze Bajától és Magyarországtól? Mi lett a vagyonukkal?
Fontos, hogy a diákok levonjanak tanulságot ezekből a tragikus történetekből, amelyeket csak részben okozott a háború.
A kutatások során a diákoknak alkalmuk lesz megtudni, hogy a Ciszterci Gimnázium számos zsidó tanulója akadémiai, tudományos és humanisztikus téren komoly karriert futott be. Közülük sok építészt, mérnököt, matematikust, fizikust, jegyzőt, ügyvédet, orvost, gyógyszerészt találunk, de voltak cukrászok, kereskedők, fényképészek is (például a Lázár család, akiknek 1944-ig a bajai főutcán, az akkori Eötvös utcában volt stúdiója).
Tehát a diákok feladata, hogy felderítsék ezeknek az embereknek az életútját. Ezen kívül, ha jól tudom, a Szentháromság téren találhatók olyan, valamikor zsidó családok tulajdonát képező épületek, melyeket jótékonysági célból a városnak adományoztak.
A családok megérdemlik, hogy megemlékezzenek róluk: ez is egy érdekes történet lehet. A diákok kutassák fel életútjukat: mindazokét, akik önkéntesen adományozták a javakat a városnak, valamint olyan zsidó származású emberekét, akikről utca vagy tér van elnevezve Baján. Válaszoljanak arra a kérdésre, hogy mivel érdemelték ezt ki. A kutatás attól az emlékműtől is kiindulhat, amely a volt zsinagóga, a mostani könyvtár kertjében lett felállítva. Ez az emlékmű a bajai és a környékbeli zsidók nevét hordozza: ha a diákok ezt nyitott szívvel felkeresik, megérthetik, hogy milyen határtalanul nagy kutatási anyag áll rendelkezésükre!
Hasonló emlékmű található a szomszédos településeken: Jánoshalmán, Csátalján, Nagybaracskán, Bácsalmáson (Andor nagyapámat és Malvina nagyanyámat az itt található szörnyű gettóba hurcolták), valamint Bátmonostorban, Dávodon, Vaskúton, stb.
Szeretnék irodalmat is ajánlani a kutatáshoz; Randolph L. Braham kitűnő művét 2007-ben Budapesten a Park Publishing kiadó jelentette meg 3 kötetben A Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiája címmel. A nagylélegzetű kiadvány 109-től 150-ig terjedő oldalán olvasottakból a diákok megérthetik, hogy mi is történt a Bács-Kiskun megyei települések zsidóival 1944-ben (a könyv megtalálható a budapesti Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban és talán a nagyobb Alexandra könyvesboltokban is).
Fel szeretném hívni a figyelmet arra is, hogy Braham a művében olyan településeket is megemlít, amelyek most Szerbiához tartoznak, például Adát (Bécej) és Újvidéket. Ez utóbbi Giskan Malvina (Dr. Hábermann Andorné) nagyanyám családjának szülőhelye. 1942-ben szörnyű vérengzések színhelye volt ez a terület, és itt lelte halálát Malvina nagymama szinte minden testvére, és velük együtt fiaik, lányaik és újszülőtt unokáik. Ez is gazdag forrás a kutatáshoz!
Megemlítem Braham másik, 2 kötetes művét is, amelyet 1997-ben adtak ki A népírtás politikája: a Holokauszt Magyarországon címmel Budapesten, a Belvárosi Könyvkiadónál, de ez a mű kevésbé részletesen taglalja az eseményeket.
Ha valaki történelmi szempontból jobban el akarja mélyíteni a témát, akkor lépjen kapcsolatba a Magyar Országos Levéltárral, illetve a washingtoni USHMM-mel. Mindkét intézet a városi gettóba zárt bajai zsidókra vonatkozó ritka mikrofilmet őriz. A budai Várban található Magyar Országos Levéltár kutatótermébe látogatójegy szükséges, információt telefonon is lehet kérni a 12252844-es telefonszámon.
Mivel a kutatásban olyan drámai témát kell feldolgozni, amely többezer, brutálisan elhurcolt és halálraítélt embert érint, a pályaművek értékelésénél figyelembe vesszük a történelmi tények helyes ismeretén túl a diákok empatikus hozzáállását is.
Elfogadunk elbeszéléseket és dolgozatokat is.
A pályaműveket kérnénk Word formátumban az aladar1904@alice.it címre küldeni.
Mivel a magyar nyelvet csak kevéssé ismerem, ezért nem én fogom elbírálni a pályaműveket. A díjak odaítéléséről
1) A pályaműveket beadó osztályok tanárai döntenek
2) Két általam választott, a III. Béla Gimnáziumtól független döntőbírával együtt
Mind a testvérem nevében ajándékozott könyvek, mind ez a pályázati kiírás abból a kívánságomból fakad, hogy - ha még nem lenne - az iskola helyezzen el egy emléktáblát a III. Béla Gimnázium bejáratánál, jól látható helyen, amellyel megemlékeznek a gimnázium minden zsidó diákjáról, akik a holokauszt áldozatai voltak.
(Szeretném, ha az iskola igazgatósága erre vonatkozóan határozatot hozna.)

Milánó, 2011. december 11.
Hábermann Anna Mária

CD megtekintése


Vissza a lap tetejére