2017. jnius 23. 6500 Baja, Szent Imre tér 5.     1757-2017     www.bajabela.sulinet.hu Éber Sándor freskója  
Történetünk | Dokumentumok | Diákélet | Kapcsolataink | Elérhetőségünk

  RSS hírek
Webmester

Bélap


Iskolánk története 250. évforduló III. Béla király Igazgatók Tanáraink voltak Híres diákok Öregdiákok

Iskolánk története


A város földesura és a kalocsai érsek engedélyével 1757. november elején kezdődött el Baján a kisgimnáziumi (középfokú) oktatás. A tanárok a Ferenc-rend helyi konventjének szerzetesei voltak. A Ratio Educationis (1777.) kibocsátása után az iskola nem kapott ugyan nyilvánossági jogot, de a törvényben előírt formában működött. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor a második Ratio Educationis (1806.) ezt írta elő, négy évfolyamossá bővült. Reguláris iskolává akkor válhatott, amikor a város biztosítani tudta a szükséges iskolaalapot és a megfelelő iskolaépületet. Ez 1814-ben történt meg. Ekkor az iskola nem csak a nyilvánosság jogát nyerte el, hanem a továbbfejlődés lehetőségét is: 1815-től hat évfolyamos királyi nagygimnáziumként működhetett. A tanítás osztálytanári rendszerben folyt, az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt.
A középiskolai rendszer akkor bevezetett új szabályzatához (Entwurf) igazodva 1851-ben a város nyolcosztályos főgimnáziummá szervezte át iskoláját. A ferences tanárokat a magasabb követelményeknek megfelelni képes papok és világiak váltották fel. A képzést az új iskolatípusban az érettségi vizsga zárta. Erre iskolánkban először az 1853-54-es tanév végén került sor.
Az 1860-as években a város anyagi helyzete megrendült, egyre nehezebben viselte az iskola fenntartásának terhét, ezért 1868-ban tulajdonjogát átadta az Országos Tanulmányi Alapnak. A következő évtizedben az iskola neve királyi katolikus főgimnázium. A kormány és a ciszterci rend megállapodása nyomán 1879-ben fenntartását a zirci apátság vállalta át. Neve ettől kezdve: A ciszterci rend bajai főgimnáziuma. A ciszterci vezetés alatt lendületes fejlődés indult. Az elöregedett, igen rossz állapotban levő iskolaépületet 1892-ben teljesen felújították, átalakították, rajz- és tornateremmel bővítették. Az osztálytermekbe új bútorzat került. Az oktatást, szemléltetést szolgáló szertárak anyaga, a tanári és ifjúsági könyvtár állománya rohamosan nőtt. Az 1899-ben bevezetett új tanterv modern tananyagot írt elő. A ciszterci tanárok, akik a város közéletében is tevékenyen részt vettek, kiválóan megfeleltek az új kívánalmaknak.
Az I. világháború kedvezőtlenül befolyásolta a főgimnázium életét. Az iskola épületét katonai tartalékkórház céljára lefoglalták, a tanítás három évig – szűkös helyen és szűkös lehetőségekkel – a tanonciskolában folyt. A város 1918-1921 közötti szerb megszállása még nehezebb időszak volt. (Az iskola bútorzatát elkobozták, a szertárak anyagát megrongálták.)
Az 1921-22-es tanévben az iskola felvette a III. Béla nevet. 1924-től reálgimnázium, 1935-től, amikor a reál-humán kettősség megszűnik, gimnázium. 1931-ben az iskolaépületet átépítették, bővítették. Második emelet került rá, díszteremnek is alkalmas új tornatermet kapott. Ekkor alakult ki a főépület mai formája.
A II. világháború 1943-tól zavarta meg az iskola működését. Az 1943-44-es tanév csak november elején kezdődött, és a bombatámadások veszélye miatt 1944. március végén – miniszteri rendeletre – befejeződött. Az 1944-45-ös tanév is rendkívüli volt: A frontvonalak közeledése miatt október 11-én megszakadt a tanítás, s bár a szovjet csapatok bevonulása után tíz nappal (október 30-ától) folytatódott, de nem sokkal később már csak magánházak egy-két szobájában, osztályonként napi három harmincperces „tanórával”, az iskola épületét ugyanis szovjet katonai kórház részére lefoglalták.
1945-ben a magyar iskolarendszer átalakult. A törvény a közoktatásban attól kezdve két fokozatot különböztetett meg: a nyolc évfolyamos általános iskolát és az arra épülő négy évfolyamos középiskolát. A nyolc évfolyamos gimnáziumok évszázados története megszakadt. Iskolánkban az 1945-46-os tanévben első gimnáziumi osztály helyett általános iskolai 5. osztály indult (a jelentkezők nagy száma miatt kettő). A következő évben a felső tagozat továbbépítése mellett általános iskolai 1-2. osztály is működött..
1948-ban a felekezeti iskolák – néhány középiskola kivételével – állami tulajdonba kerültek, így a bajai gimnázium is. Az iskola neve jó ideig bajai III. Béla állami általános gimnázium volt, később a jelzők kikoptak belőle. Az első időszakot két dolog jellemezte: a hatalom mindent átpolitizáló, mindent aprólékosan szabályozó beavatkozása és a rohamosan növekvő tanulólétszám. Az utóbbi érzékeltetésére: 1951-től három, 1962-től négy párhuzamos osztály nyílt az iskolában. A valamikori fiúiskolában lányok 1945-től lehettek teljes jogú tanulók, korábban csak magántanulóként vizsgázhattak. Számarányuk 1948-49-ben 19,7% volt, az 1960-as évek közepétől azonban már ők voltak többségben, és ez ma is így van. A gimnázium kevesek iskolájából tömegek iskolájává alakult át. Nagy kérdés volt: az új körülmények között elérhető-e az egykori színvonal? A központi intézkedések gyakran inkább akadályozták, mint segítették ezt. Így például a szakmai előképzést erőltető ún. 5+1-es rendszer 1959. évi bevezetésével, amikor is a tanulóknak a hét egy napján valamilyen gyakorlati munkát kellett végezniük, többnyire teljesen haszontalanul. Mivel hamar kiderült értelmetlensége, szerencsére nem sokáig élt ez a forma .
A 60-as években mód nyílt szakosított tantervű, azaz egy-egy tantárgyat magas óraszámban tanuló csoportok szervezésére. Előbb csak nyelvi (orosz, angol), 1966-67-től matematika-fizika szakosított tantervű osztályok is indultak. A 70-es évek végéig évfolyamonként két általános és két szakosított tantervű osztály volt az iskolában. Az új forma jól szolgálta a minőségi képzésre törekvést. A 80-as évek elejétől az ún. fakultációs rendszer tovább bővítette a magasabb óraszámban felvehető tantárgyak körét. 1991-től iskolánkban hat évfolyamos képzés is folyik.. Koncepcióját és lineárisan építkező tantervét a nevelőtestület dolgozta ki.Az oktatás szerkezetének legfrissebb, 1998-tól bevezetett helyi módosítása (az alsóbb évfolyamokon matematika és humán tagozat, emelt óraszámú nyelvoktatás) minden korábbinál jobb lehetőséget teremtett az eredményes munkához A 2004-2005-ös tanévben indított nyelvi előkészítő osztály gimnáziumunk kínálatának újabb bővülését jelenti.